Ki irányítja valójában a polgármestert Zuglóban? Milyen érdekek mozgatják a felelőtlen és kapkodó döntéseit? Vajon meddig lesz képes a maihoz hasonló hatalomtechnikai lépésekkel fenntartani a látszatát annak, hogy ő irányítja a kerületet? (Horváth Csaba október 28-án, pénteken, személyes bosszútól indíttatva megvonta a DK-s alpolgármester, Horváth Zsolt jogköreit.) Nézzük időrendben, kicsit távolabbról indulva!

Tóth Csaba bukásával kiürült a hatalmi támaszték a polgármester mögül. Az erős ember hiába szorítja markába a ma már az amúgy is minimálisra zsugorodott MSZP zuglói szervezetét, hiába próbálja makacsul mozgatni a szálakat, védeni a birodalma utolsó bástyáit, a múlt heti kongresszuson kipottyant az országos elnökségből. A két Csaba tandeme azonban gyorsan alkalmazkodott a pozícióvesztéshez. Pártjuk budapesti elnökségében nemcsak az elnöki pozíciót sikerült megkaparintania, de még a helyi alelnököt is bejuttatták a fővárosi pártvezetésbe. Próbált előre menekülni és a Fővárosi Önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként offenzívába kezdett. 

Pont egy évvel ezelőtt indult a Bayer projekt pozicionálása. Volt színes-szagos vetítés, helyi nemzeti konzultáció a két beruházás összemosásával. A lakosság tudatos félrevezetése a gigaberuházás veszélyeinek elhallgatásával, a piac-sztk-polgármesterihivatal torzszülött projektjének kommunikációs csúcsra járatásával.   

Aztán fordult a kocka, mert az öntudatra ébredt „tiszták koalíciója” végre a sarkára állt és sorra szavazta le az Mszp-Fidesz tengelyt. A két volt szocialista képviselő átülésével a DK frakcióba, esély nyílt a polgármestert kisebbségbe szorítani. Az első vereséget a vagyonkezelő vezetőváltásának végigvitelével sikerült a Tóth-Horváth páros hadoszlopaira mérni. Az egyik fontos bástya kiütésével, az egyik legjelentősebb finanszírozási csatorna elzárásával. Ez nagy vérveszteséget okozott. (Nem is adta meg magát máig a csapat. A gazdasági alpolgármester máig próbálja kézivezérelni a cég apparátusát, az ott maradt lojális középvezetőkkel. Még mindig ellenőrzésük alatt tartják az operatív forrásokat, a „hadtápot”.)

Az önkormányzatok országosan is tapasztalható erőforrásterének szűkülésére meglepő módon nem az összefogást és megegyezést, valamint nem a hatalom megosztását választották. Éppen ellenkezőleg! Erőteljes hatalomkoncentrációba kezdtek. A helyi kommunikációt már eddig is kezében tartó polgármester egyre gátlástalanabbul uralta le az összes önkormányzati média teret és még sűrűbben nyilatkozott a zuglói közpénzen megvásárolt felületeken, az ATV és a Klubrádió fizetett műsoraiban. Egyre inkább saját személyes ambícióit a nyilvánosság erejével is megtámasztva, egy nem létező, egységes politikai akaratot festve a köz előtt.

Aztán valami érthetetlen oknál fogva sorra jöttek a hibák. Előbb a Bayer építkezés elleni konkrét vagy jelképes akciók nehezítése, lassítása. Különböző előterjesztések megakadályozása vagy kiherélése. Vagy az indokolatlanul beletörődő magatartás és belenyugvó kommunikáció a kiemelt beruházással szemben. Később a nyílt lakossági tiltakozáson produkált tragikomikus szereplése. Most pedig egy újabb trükkös próbálkozás egy látszat szándéknyilatkozattal visszaemelve a közbeszédbe a már rég elfeledett „Városközpont” projektet, újramelegítendő a kiemelt magánberuházás bejáratának lesöprését a piac bontásával, átépítésével.

A mai gazdasági helyzetben esélytelen közpénzes beruházás puszta szándékának lebegtetése alkalmas lehetne a figyelem elterelésére a NER építkezésről. Az embernek olyan érzése támad, mintha az öt szocialista képviselő szigorú megbízást teljesítene. Egy feladatot valami nehezen védhető érdek kiszolgálására. Az akció majdnem sikerült. Horváth Csaba a fővárosi önkormányzatban meglepően könnyen tudott összeszedni baráti és ellenoldali szavazatokat. Megvezetve a Párbeszéd, és a Momentum képviselőit, de még Pikó Andrást is (akik számára szintén nincs mentség). Ami viszont a legizgalmasabb, hogy miért szavazott igennel hat Fidesz-Kdnp képviselő a javaslatra. (Egyetlen mázlink, hogy nem voltak elegen, így a DK nyolc szavazata és Baranyi Krisztáé elég volt a mesterterv megállítására.)

A csütörtöki zuglói testületi ülés az elveszített budapesti támogatás nélkül már csak egy kínos vergődés volt. Mégis a legdurvább pofon, hogy teljesen magára maradt az öt szocialista képviselő az addigra teljesen átlátszóvá vált javaslattal. A többiek egyöntetűen letartózkodták a szavazást. Egy szereplőt leszámítva. A Momentumos alpolgármestert, aki se a pro se a kontra szavazatot nem merte vállalni, inkább „bátoran” részt se vett a szavazásban. Vajon miért? Ha párttársai és mindenki más szembement a polgármesterrel, akkor ő miért nem? Lehet, hogy zsarolják valamivel?

A közel egy éve tartó belső hatalmi harcok ezzel a mai napon nyílt háborúba csaptak át. Az egyik oldalon Tóth Csaba vert hadai, a másikon szinte mindenki más. A jelentős csaták elvesztésére pedig reflexből reagált Horváth Csaba: megvonta a DK-s alpolgármester összes vezetői jogkörét.

Mi várható? Eléri a célját a fenyegetés, a statuálás, vagy egységbe tömöríti az ellenzék politikusait és válaszlépésként bizalmatlansági indítványukkal elmozdítják helyéről az önmagát légüres térbe navigáló polgármestert? Hamarosan megtudjuk.